2016. augusztus 1., hétfő

Elrejtve maradt mind - Yaoi hét: 2. nap

  • Fandom: Marvel, azon belül is Avengers
  • Tony x Steve
  • Steve temetése
  • angst 

A filmekben valamiért a temetéseknél mindig szemerkél az eső – véletlenül sem szakad, az már ugyebár nem mutatna jól – és egy ismeretlen temetőben, nem sok ember vesz körül egy sírt. Senki nem pityereg, mindenkinek nagyon szép a sminkje, és csak szomorkás tekintettel nézi a sírkövet.
A filmekben.
Steve Rogers temetése közel sem volt ilyen, tíz ember helyett több százezer gyászolt, az égbolt tiszta volt, hét ágra sütött a nap, az emberek nem tökéletes sminkben, hanem vörösre bőgött szemekkel vonultak fel a világ minden táján. Mert Steve ezt megérdemelte.
Természetesen volt egy kisebb kör, akik elsőként tekinthették meg a sírt, mielőtt turistalátványosság vált volna belőle. A bosszúállók, Sharon Carter, és egyéb közeli ismerősök. Sharon elég nehezen fogadta a dolgot, és senki nem hibáztatta azért, mert kócos hajjal, smink nélkül, zokogástól rázkódó testtel állta végig a szertartást. Még Sólyom is sírt, pedig ő aztán tényleg sok borzalmat élt meg élete során, sok társát veszítette már el, de egyet sem úgy, mint Amerika Kapitányt.
Tony Stark megvárta, míg mindenki elhagyja a telket, hiába hívták, és kérlelték a távozásra, ő csak makacsul megvetette a lábát, hiszen feltétlenül maradni akart még.
Amikor már tényleg nem volt senki a környéken, leült a földre, úgy ahogy volt, a méregdrága öltönyében. Csak nézte a hófehér sírkövön kacskaringózó sötétarany betűket. Steven Grant Rogers, 1918 – 2016.

-   Nos – köhintett egyet, már nem kívánta leplezni könnyektől fátyolos barna szemeit. – itt vagyunk. Csak mi. Tudod, mondhatnék neked sok mindent. Hogy mennyire gyűlöltelek egész életemben, amiért az apám rád jobban felnézett, és jobban tisztelt, mint engem. Hogy négy éve ez csak fokozódott. Csak, az a bökkenő, hogy egy ideje, amikor a szemedbe néztem, nem láttam benne gyűlöletet, mint régebben. Ó, a fenébe is már, sosem láttam benne gyűlöletet! Nem bírtál senkit sem tiszta szívedből elutasítni, basszus. De én igen. Egész életemben képes voltam rá. Most, hogy ez van… inkább mérges vagyok rád. Nem kellett volna így történnie. Sok mindennek nem így kellett volna történnie. És, most ha valaki meglát, tuti mindjárt telefonál az egyik elmegyógyintézetnek, szóval nem hinném, hogy gyakran látlak még. Csak azt akartam elmondani, így mindennek a végén… hogy nem is tudnád elképzelni, mennyiszer éreztem az utálaton kívül mást is.

5 megjegyzés:

  1. Utállak, mondtam már? :cc annyira kegyetlen vagy... könnyes lett a szemeeem... ahhhj

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hm... nem, eddig csak nyolcvanháromszor mondtad :D
      *ide is kell egy ördögi kacaj*
      BREAK ALL STONY HEAAAAAART.

      Törlés
  2. Aztazeget ಥ_ಥ hát én ezt imádtam. Kérlek kérlek kérlek legyen még ilyen v hasonló!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon sok ilyen hangulatú novellám lesz még :D

    VálaszTörlés
  4. És így estére sikerült megríkatni :'(
    Ez.... nos, hát, basszus, de nem tudom megfogalmazni... de.... (baszki, Hailey), szóval, ez most nem megy.
    De nagyon jó volt :(

    VálaszTörlés

Szkielet Smoka Zaczarowane Szablony